2009. február 27., péntek

Útra készen

Eljött ez az este is.Egész nap egy Quimby szám pár sora járt az eszemben:
"...Most már dobozban, ami fontos,
azon lakat, és lakat a szádra..."
Pakoltam,dobozoltam,zsákoltam ma reggeltől estig.Domi persze segített :D ,egy élmény volt...amit én be,azt ő ki :D .
Most ülök itt a szinte üres szoba közepén és csak úgy jönnek az emlékek.Nehéz elmenni innen,olyan sok minden köt ide.Március 3.-án lesz két éve,hogy itt lakunk és együtt lakunk.Itt teszteltem pozitívat először,ide hoztuk haza Domit,itt tanult meg ülni,kúszni-mászni,itt állt fel először:).Aztán a második pozitív teszt,egyszóval tengernyi fontos eseménye az életemnek itt történt.De nagyon várom is már az új albérletet,gyönyörű a lakás,tökjó ott is a környék,közel a város.És majd oda is másik ezer élmény fog kötni,most mégis nyelem a könnyeim...megyek is még az utolsókat készülődni,aztán aludni...utoljára itt :( .

10 megjegyzés:

brü írta...

Én is pont igy éreztem, amikor elköltöztünk..oda született Petra, stb, stb...3 éves koráig ott laktunk...pedig utáltam, de megkönnyeztem :)

Szandra írta...

Jujj,de megértelek, pedig nekünk még gyerekünk se volt, mikor költöztünk....

Ebdette írta...

Könnyeket csaltál a szemembe :) Ne felejtsd el megszámolni elalvás előtt a szobasarkokat...én itt elfelejtettem és meg is van az eredménye :(

Bibécske írta...

Nekem is könnyeket csaltál a szemembe) remélem itt is olyan boldogok lesztek, ha nem boldogabbak:) és a számolást ne felejtsd el:)

Great írta...

en tudom mirol irsz:)
egy honap mulva ugyazezt teszem majd..de ahogy irtad is,elore kell nezni...az emlekek mindig megmaradnak.
gyors bekoltozest kivanok!:)

linbori írta...

Jaj de tudom mit érzel! Én mind2 gyereket oda vittem haza,sírtam az utolsó este,aztán sírtam amikor az utolsó doboz is kocsira került és tök egyedül álltam egy tök üres lakásban.
Most meg ugyanúgy sajnálnám ha ezt a házat kéne itthagyni.

domo írta...

Szia!!elhiszem,hoyg szar érzés,mivel mi is nem rég lakunk itt,képzeld el,hogy én ezt a költözést csináltam egyzser végig Domcsikával mikor 8 hónapos volt,és most mikor 9 hónapos tehres voltam:(augusztus25én költöztünk ki a régiből(na azt utáltam,de megkönnyeztem)és szeptember4én született Norbó!!Ja és ugye mi nem is tudtunk még a másikba beköltözni,csak szeptember13án,addig anyuméknál voltunk:):)Kicsit szűkösen,de megvoltunk!!Hidd el,hogy bizti jól lesz nektek ott is:)puszi és a 4 sarkot ne feledd!!!puszi

hermi67 írta...

Meglátod, jó leszminden. Puszi♥♥♥♥♥

Névtelen írta...

Most egy kicsit nehéz, olyan, mintha az ember maga mögött hagyná a múltját. De ez hamar elmúlik majd. :) Az új lakás pedig micsoda boldogságot hoz majd!

ancsuka írta...

ez nagyon rossz érzés lehet, mondjuk mikor én költöztem el otthonról anyuéktól, semmi bajom úgymond nem volt, lehet azért mert ha akarok napi szinten ott lehetek, néha ott is alszunk vagyis igazából nem szakadtam el a háztól. Nem lehet egyszerű, az lenne már a legjobb ha utoljára költöznétek és sajátba.

 
Copyright (c) 2010 Uuu, a fiúk. Design by WPThemes Expert

Themes By Buy My Themes And RegistryBooster Review.