2009. november 30., hétfő

Apukám állapotában még mindig semmi változás.Nagyon kéne,hogy felébredjen...nagyon.Ezzel sok mindent kerülhetnénk el,hogy ne súlyosbodjon a felfekvése,ne kapjon tüdőgyulladást és még sorolhatnám.Fel KELL ébrednie már!!!

Bálint három szóban...

Ez Ő : ujjszopi,béke és füligvigyor :D

Elfoglalt 20 hónapos

Domi nem ér rá unatkozni,ezer dolga van egy nap.Például:

Bújócskázik ()


Habtapizik(ez egy ideje az abszolút kedvenc)


Olvasgat

Vagy simán csak szaladgál

Esetleg kotnyeleskedik(természetesen csak nagyon ritkán :D)


Néha azért még ő is elfárad :)

És ma kérem szépen csoda történt.Domi teljesen egyedül,egy nyikk nélkül(mert elkényeztetem és nem hagyom nyekeregni:D ) elaludt az ágyában.Úgy volt,hogy mellébújtam,de ő csak bizergált és röhögött,mire mondtam neki,hogy kimegyek,próbáljon elaludni és láss csodát 5 perc múlva el is aludt :) Ilyen egy igazi férfi :D

2009. november 29., vasárnap

Nagyon szeretek esténként beleskelődni a fiúk szobájába.Pici kis buksijukban vajon mi lehet ilyenkor,vajon miről álmodhatnak?!Árad a nyugalom tőlük,csak így tudok én is nyugodtan lefeküdni és elaludni.Nagyon jó,hogy vannak nekünk,nem győzök elég hálásnak lenni értük a sorsnak.

Apukám ugyanúgy van.Mindig kihasználjuk a látogatási időt,folyamatosan van nála valaki,amikor csak lehet.Tartjuk benne a lelket és ő is bennünk...bár érdekes,én nem tudok sokáig ott lenni nála,hiába beszélgetünk az ágyánál és lessük a monitort,valamiért nem megy sokáig ott maradni.Nehéz így látni őt,szeretném nagyon...sőt semmit sem szeretnék jobban,mint hogy felébredjen és legyen vége ennek a rémálomnak...

...ha sosem lenne sötét,nem láthatnánk a csillagokat...

2009. november 28., szombat

Apukám úgy néz ki,hogy egyre inkább kezd magától lélegezni.Már nem a gép lélegezteti 100%-ban,hanem csak akkor segít rá,ha ő esetleg magától kihagyna.4 napja már,hogy megy ez az agyrém,de szerencsére mindennap van valami apróság,ami reményt ad,hogy van visszaút :) ezekbe kapaszkodunk,mert az NEM LEHET,hogy ne gyógyuljon meg.Nem lehet és kész.

2009. november 27., péntek

Nem írtam ma,mert nincs változás apukám állapotában.Annyi csak,hogy belázasodott:(.Azt mondják az ilyen betegeknél ez gyakran előfordul.Boldogabb lettem volna,ha nála nem.Nagyon fáradt vagyok(vagyis fáradtak vagyunk) és ilyenkor kicsit borúlátó is.Jó lenne ha felébredne,de legalábbis ha lélegezne magától :(

A fiúk jól vannak,Domi egyre kajlább,Bálint pedig egyre elevenebb.Majd írok már róluk is valamikor.

2009. november 26., csütörtök

Remek hírekkel hívott anyukám az esti látogatás után.Apa felhúzta a lábát,érzékelte,hogy csikizték a talpát.A nővérek is mondták,hogy reagál,zavarja mikor kamillázzák a szemét.Óriási dolgok ezek,nagyon boldogok vagyunk...ma már tudtunk enni :) jaj,istenem.Már nem lehet baj.Ugye,ugye nem?
Most jövök apukámtól.Nagyon félve mentem be hozzá,kedden igencsak megviselt a látvány.De mondhatom,hogy boldogan jöttem ki,már egyáltalán nem festett olyan szörnyen.És és és nyitva voltak a szemei,anyukámmal még mosolyogtunk is.Pislogott,bár nem arra reagált,ha kérdeztük.De pislogott és szerintem ez szuper :) .Meg is mondtuk neki,hogy elég volt a lustálkodásból,ébresztő :)

Hihetetlen,hogy két nap alatt mekkorát tud fordulni a világ...rettenetesen fáj :(

Köszönöm,hogy velünk vagytok,nagyon jólesik ♥
köszönök szépen minden jó szót,hiszek a sok pozitív energiában.A helyzet még mindig változatlan....fel kellene ébrednie :(

2009. november 25., szerda

Úgy döntöttem,leírom.Bár nem hinném,hogy könnyebb lesz tőle.De végülis itt éljük az életünket ebben a virtuális világban,virtuális barátokkal és előbb-utóbb biztos jönnének a kérdések és ami tegnap történt,hát sajnos ez is mostmár hozzánk tartozik.

Apukám épp készülődött hazafele a munkahelyéről,amikor összeesett.Napközben kétszer is mondta a munkatársainak,hogy szorít a mellkasa.Azonnal hívták a rohammentőt,alig tudták újraéleszteni.
Jaj,de nehéz erről írni,talán nem is kéne....
Olyan,mintha nem is velünk történne.Éjjel,mikor felkeltem annyira örültem,azt hittem,hogy csak egy rossz álom volt...de nem,az intenzíven fekszik,kómában,lélegeztető gépen.Az állapota tegnap délután óta változatlan...se nem jobb,se nem rosszabb.46 éves
Nagyon nehéz ezt felfogni,szinte lehetetlen.Összevissza járnak a gondolataim,nincs is talán egy értelmes gondolat a fejemben.Nagyon,NAGYON nehéz...

Muszáj erősnek lenni,hisz itt vannak a fiúk,nem jó nekik ez a hangulat.Párom ma itthon van velünk,de a végtelenségig nem maradhat ki a munkahelyéről.

2009. november 23., hétfő

Alszik

Domi nem az a fura pózokban és magától elalvós fajta.Ezért is volt különösen vicces a ma hajnali kép:
...és ha ez nem lenne elég,sikerült délelőtt is igencsak meglepnie :D :


Jelentem,most épp az ágyon hasonfekve,az ágy közepén szunyál :D

2009. november 22., vasárnap

Mivel kezdjük a hozzátáplálást?

A négy hónapos szerint:

légzésfigyelővel:
zsiráfhússal:
medvehússal:
vagy a kiságy rácsaival:

A húsz hónapos szerint:

sajtos tallérral:
...és a rugalmatlan anyjuk szerint:

Húúú,a fiúk...

Abban a szerencsés helyzetben vagyok,hogy nem egy,nem kettő hanem egyenesen három férfival oszthatom meg az ágyam.Mindezt anélkül,hogy bárki is megbotránkozhatna :D

2009. november 20., péntek

Domi jobban van :)

Már délelőtt amikor felébredt,sokkal jobban volt.Szépen bevette magától a lázcsillapítót és aztán még egy fél banánt is elmajszolt tízóraira :)
Ebédelt is,direkt hoztunk neki a kínaiból kaját,mert azt a rizst nagyon szereti :).Estére azért még kap nurofent és rendületlenül szívjuk az orrát.Olyan édes kis beteg hangja van ♥

Domi beteg

Ahelyett,hogy javult volna,szegénykém inkább belázasodott:(.Tegnap is sokat sírdogált,ma meg aztán főleg.Étvágya nincs,nurofent nem akarja bevenni,gondolom fájhat a torka:(.Most is alszik,azt hiszem ebben a helyzetben ez a legjobb neki.Ami a lényeg,hogy sokat iszik:)
Bálint szerencsére jól van :)

2009. november 18., szerda

Takonypóc

Hogy ki?Hát mindenki,az egész család.Illetve nem is tudom,elfelejtettem megkérdezni a párom,hogy ő hogy van,mikor telefonált,hogy nem ér haza a fürdetésre.De miért pont ilyenkor?Amikor amúgyis szétmegy a fejem,a gyerekek náthásak,nyűgösek.Bálintnak hőemelkedése van a két oltástól,amit ma délelőtt kapott.
Domi ma 20 hónapos.20 hónapja már,hogy nem aludtam annyit,amennyire szükségem lenne.Nem pont ilyen bejegyzést szerettem volna ebből az alkalomból,de nagyon rossz volt az elmúlt pár éjszakánk.Ilyenkor úgy érzem,hogy én már soha,de soha nem fogom magam kipihenni.

Szóval taknyi mindkettőm(én is,de az kit érdekel :D ) és borzasztó rosszul viselik az orrszívást.Bálinttal azért könnyebb,mert ő szegény még nem tudja előre, mi fog következni.Viszont Domi,fu nagyon ordít már akkor,mikor meglátja a porszívót.Alig tudom lefogni is,pedig már mindent bevetettem(azt hiszem).Barátkozott az orrszívóval,kipróbáltuk az alkarunkon,leszívtuk már az összes játék nóziját,de mindegy neki,iszonyúan sír,nekem meg a szívem szakad meg.Utálom a porszívós orrszívót :S,de ha kell,akkor kell :( .Talán pár nap és meggyógyulnak :)

Egyébként ma délelőtt tanácsadáson voltunk Bálinttal.Centire pontosan akkora,mint a bátyja volt ilyen idősen,azaz 67 centi.De súlyra elmarad Domi mögött,nem is kicsit.7300 grammot nyom szemben a tesó 7700 grammjával 4 hósan :).Megdícsért minket a védőnő,hogy csak anyatejes és erre én is nagyon büszke vagyok :).Szóba került a hozzátápi is,de egyetértettünk abban,hogy az 5. hófordulót még mindenképp megvárjuk.És igen,ott bent is feltűnt mindenkinek,hogy mennyire különbözik a két kispasi :)

2009. november 17., kedd

Imádom a fiaimat...

...de ami jár,az JÁR :D

Hogy mik vannak?! :)))


wmode="transparent" align="middle" type="application/x-shockwave-flash">








Christmas Gift Toy & MySpace Layouts at pYzam.com


2009. november 16., hétfő

Kékszem








2009. november 13., péntek

Sétálunk,sétálunk

Gyönyörű idő volt ma.Igyekszünk is kihasználni,bár legtöbbször nem jön össze,mert vagy az egyik vagy a másik alszik :D.De most végre sikerült,íme:

Domi szerint ez egy hal :D

Egész úton bogarászik :)

Kábé 10 percig néztük a kutyákat a plakáton :D
Szisza

Eközben Bálint :
De azért mire anyukámékhoz értünk,felébredt :D

2009. november 12., csütörtök

Variációk NEMre

-Domi éhes vagy?
-Nyem.
-Akkor nem kérsz enni?
-Nyem.
Két perc múlva az etetőszékben ül és tömi befelé a kaját :D
-Ízlik?
-Nyem.
-Akkor vegyelek ki,nem kérsz többet?
-Nyem.



Almát eszik.Akkora,mint a feje,a háromnegyedét már elmajszolta.
-Domi ennyire finom ez az alma?
-Nyem.
-Akkor legközelebb nem is kérsz?
-Nyem.


-Segítsek építőzni?
-Nyem.
-Elolvassam neked a mesét?
-Nyem.


Akkor jóvan akkor :D

Egyenruha 2.

Ez ITT az egyik.A másik pedig a szörnyecskés,Domi kedvenc rugija :D

2009. november 11., szerda

Bálint

Azt hiszem illenék már írnom néhány sort a kisebbikről.Lassan átmegy ez a blog fényképalbumba inkább:D.

Mikor voltam a 12 hetes ultrahangon,azt mondta a doki,hogy ő ilyen ficánka gyereket nagyon ritkán lát.Hát jaj nekem,gondoltam,ha ez a későbbiekben is így marad :D.Aztán megszületett,éppencsak felsírt és végigaludta a procedurát,amíg kint megfürdették,felöltöztették,lerendezték.Már bent a kórházban is nagyon nyugis kisbaba volt.Éjjel aludt,nappal meg egyszer még rám is szóltak a nővérkék,hogy ébresszem már fel enni.
Amilyen lusta gyerkőc,múlt héten még egy beutalót is kértem neki a fejlődés neurológiára,mert úgy gondoltam,hogy majd' négy hósan már illendő lenne a fejét emelgetnie hasonfekve.Aztán pár napra rá,egyszercsak elkezdte kinyomni magát,sőt ugyanazzal a lendülettel elkezdett mindkét irányba forogni is.Na azóta nincs megállás egy percre sem,egész nap kalimpál,forgolódik,nyomja magát és ma ez annyira jól sikerült,hogy egy pillanat alatt le is ugrált az ágyról,amíg én felálltam mellőle,hogy Dominak segítsek valamit fu,de megijedtem,de ahogy felkaptam már röhögött.Én ilyen vidám kisbabát,még soha nem láttam.Mindenen nevet,de szó szerint.Végigrötyögi a pelenkacserét,az öltöztetést,de még evés közben is megáll,hogy vigyorogjon.Imádom,nem tudok vele betelni,órákat tudnék róla mesélni :).És azt is nagyon szeretem,ahogy Domival szeretik egymást.Sokan kérdezték anno,hogy majd hogy fogok bírni a két kicsivel és megmondom őszintén néha én is elbizonytalanodtam,de annyira könnyű velük és annyira örülök nekik, soha egy percre sem bántam meg a kicsi korkülönbséget.Ha százszor újrakezdhetném,mind a százszor ugyanígy csinálnám.(azért aZ igazsághoz hozzátartozik,hogy van segítségem,akikre bármikor számíthatok,szóval könnyen beszélek)
Amúgy meg operaénekes lesz a gyerek,ez már tuti.Amikor ébren van,énekel.Nem is énekel,áriázik.Valami hihetetlen aranyos,majd egyszer megpróbálom megörökíteni,de szégyellős és ahogy meglátja a fényképezőt,elhallgat
Egyébként így négy hónaposan kizárólag anyatejen él,igaz volt egy idő,mikor tápszert kellett felíratnom neki,de aztán hála a gyakoribb fejésnek,nem kellett kiváltanom.Ujjszopifüggő,egyfolytában szívja :D4-es méretezésű pelust hord és 62-68 rucikat.Méreckedni jövő szerdán megyünk :)
 
Copyright (c) 2010 Uuu, a fiúk. Design by WPThemes Expert

Themes By Buy My Themes And RegistryBooster Review.