2009. november 29., vasárnap

Nagyon szeretek esténként beleskelődni a fiúk szobájába.Pici kis buksijukban vajon mi lehet ilyenkor,vajon miről álmodhatnak?!Árad a nyugalom tőlük,csak így tudok én is nyugodtan lefeküdni és elaludni.Nagyon jó,hogy vannak nekünk,nem győzök elég hálásnak lenni értük a sorsnak.

Apukám ugyanúgy van.Mindig kihasználjuk a látogatási időt,folyamatosan van nála valaki,amikor csak lehet.Tartjuk benne a lelket és ő is bennünk...bár érdekes,én nem tudok sokáig ott lenni nála,hiába beszélgetünk az ágyánál és lessük a monitort,valamiért nem megy sokáig ott maradni.Nehéz így látni őt,szeretném nagyon...sőt semmit sem szeretnék jobban,mint hogy felébredjen és legyen vége ennek a rémálomnak...

...ha sosem lenne sötét,nem láthatnánk a csillagokat...

8 megjegyzés:

Bibécske írta...

nagyon-nagyon drukkolok, és sokat gondolok rá
Milyen igaz az utolsó mondat:(
Ölellek ♥

brü írta...

♥♥

Szandra írta...

♥♥♥

mona írta...

Még mindig szorítok Nektek!♥

KicsiLili írta...

Én is nagyon szorítok továbbra is nektek!!
És az utolsó mondat...nagyon megfogott..Pussz

any írta...

vége lesz a rémálomnak hamarosan♥

andy02 írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
hermi67 írta...

gyönyörűséges♥

 
Copyright (c) 2010 Uuu, a fiúk. Design by WPThemes Expert

Themes By Buy My Themes And RegistryBooster Review.