2009. december 22., kedd

Maxi

Picikét bugyuta,de én nagyon szeretem....öööö,akarom mondani a gyerekeim nagyon szeretik :D



Maxikukac (Buda Gábor- Haagen Imre)

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis kukac, Maxi
Jól ismertem én is, fenn lakott az almafán.
Azt beszélik felénk, volt neki egy szerelme, a Manci
Csak hát az a pillangó elrepült egy szél után.

Láttam ahogy a fán bánatosan üldögél Maxi
A tekintete váratlanul megakadt a cipőmön.
És mivel a cipőfűzőm nádszálvékony volt, mint Manci
Egy pillanattal később már ott csücsült a lábtörlőn.

Könyörögve kérte, hadd lakjon a cipőmben Maxi,
Hogy szerenádot adjon az első közös éjszakán.
Megengedtem neki, végül is már messze jár Manci
És így dalolt a Maxi, mintha ma is hallanám:

Én édes drága Dulcineám!
Éljünk együtt az almafán! –úgy várom már!
És mivel nem látott az orránál tovább,
Ezért Maxikukac és a cipőfűzőm ma egy pár.

Maxikukac és a cipőfűzőm ma egy pár!

- úgy szeretnék én lenni a Maxikukac!...

3 megjegyzés:

LiliNortianyu írta...

Mi is szeretjük!Órákon át szól az Alma a gyerekszobában.Én is ezeket éneklem egész nap ilyenkor:)

cucka írta...

Ezt én is imádom!!! ...ööhm, azaz a Hunor! ;)
Az egész Alma biográfiánk megvan, sztem szerethetően kedves dalok, még akkor is, ha olykor bugyutácskának tűnnek. :)

Szandra írta...

Imáááááádommmmmmmmmm:D

 
Copyright (c) 2010 Uuu, a fiúk. Design by WPThemes Expert

Themes By Buy My Themes And RegistryBooster Review.