2010. november 23., kedd

Na

Az utánozáshoz most ennyi hozzáfűznivalóm lenne:

2010. november 22., hétfő

Azért tudnak szépen is játszani együtt :)

Egy egész délutános prédikáció után...



Képek, hogy mivel is telik a nap :)

Jó reggelt :D


Mivel mással is indulhatna a nap, mint játékkal?! :)


Aztán reggeliii


Séta, természetesen lökdösődéssel kezdve...

Aztán a déli alvás után estig takaríttatom velük a lakást :D

Nem unatkozunk

Ma egész nap tervezgettem, hogy este végre összehozok egy épkézláb bejegyzést, de persze megint mire ideértem, tökre elfáradtam :D Jogos lehet a kérdés, hogy miben. Nos az én két angyali kicsi fiam abba a korba lépett, amikor mindenben utánozzák egymást... Ha Domi felmászik az üvegasztalra természetesen a Bálint is követi. Vagy ha a Bálint feláll az etetőszékben, akkor a tesója is persze, hogy feláll :D Ezek mind olyan kis csínyek, amitől amúgy is frászt kapok, hát ha még szinkronban csinálják :D

A másik meg az állandó verekedés. Többször panaszkodtam már itt a blogban is arra, hogy Domi mindig bántja a kicsit. Ez a helyzet azóta sokat változott, mostmár Bálint is üti, sőt harapja a nagyot... Domi nagyon félti a saját kis intim szféráját, megvannak a kedvenc kisautói, a szépen felépített pályája és hát naná, hogy Bálint is mindig azokkal játszana a legszívesebben. Nagyon nehéz ügy ez, mert valahol mindkettőjüket megértem és pont ezért nem is mindig tudok igazságos lenni velük. Azért remélem, hogy hamarosan eljön majd az az idő is, amikor ellesznek öt percnél többet is együtt veszekedések nélkül :) nem vagyok pesszimista :D

Egyébként meg imádják egymást, egyre gyakrabban birkóznak együtt. Vagy például sokszor látom, hogy Domi megölelgeti, megszeretgeti a Bálintot. Lefekvéskor mindig elhalmozza puszikkal, reggel már szalad hozzá, ha hallja, hogy felébredt. Játékot ad neki, tanítgatja :) Ilyenkor az én anyai szívem úgy, de úgy összeszorul :)

Tele a szív

Általában augusztusban már rámjön egyszer a karácsonyi hangulat, aztán ilyenkor november végén teljesen eluralkodik rajtam :) a mai nap egyébként is különleges (??)... ma egy éve, hogy utoljára beszéltem apukámmal :(

2010. november 4., csütörtök

Domiduma

Elkezdtem egy új blogot, majd igyekszem frissíteni is mindig :D


(Már több helyen láttam a domiduma kifejezést, nem utánozni akarok senkit, csak tök jópofa a szó :) )

2010. november 1., hétfő

Sosem lesz könnyebb... :-(

2010. október 29., péntek

Megállapítható

Hogy egy lakásban, ahol két kicsi fiú lakik, a karácsony előtti nagytakarítás alkalmával nagyon fura dolgok kerülnek elő, nagyon fura helyekről :D

2010. október 16., szombat

Déjà vu

Valamelyik nap főzés közben csak úgy megálltam és figyeltem Bálintot. Valahonnan olyan ismerős volt a kép, elkezdtem hát kutatni az emlékezetemben... aztán pedig a blogomban :D

Nos, hogy lássátok ti is, miről van szó:



És egy kép 2009. februárjából:


2010. október 10., vasárnap

Kedves naplóm!

Tegnap este Vad fruttik koncerten voltam. Fenomenális volt, de a részleteket hagyjuk. Ez mégiscsak egy babablog :D

Ui. : Soha többet nem iszom rosét :D




2010. október 5., kedd

Jó kérdés

Így papolok Dominak:

-Elegem van már, hogy állandóan ütöd a Bálintot... bla-bla-bla... miért kell szegényt mindig bántani... bla-bla-bla.... komolyan mondom, a falra tudnék néha mászni!

Erre ő:

- És melyik falra?


Vagy:

Főzök, természetesen mindkettő ott lábatlankodik körülöttem:

- Fiúk menjetek be, nincs itt semmi keresnivalótok!

Domi:

- Anya, akkor hol van a keresni valónk?



2010. szeptember 29., szerda

Nem szabad!

Anyukám ha alkalma van rá, sosem felejti el megjegyezni, hogy az okosok szerint ez egy olyan mondat, amit egy nap maximum háromszor szabad elmondani a gyereknek. Hahaha. Na, nálunk ez a három alkalom Bálint ébredése után kábé öt percen belül be is következik. Nem arról van szó, hogy rossz... csak hát eleven. (És szófogadatlan és vakmerő és merész és stb... )

Szinte kivétel nélkül olyanban sántikál, amit NEM SZABAD! Felmászik mindenhova ( konyhaasztalra vagy éppen a hűtőre pl :O ), de szívesen nyúlkálna a konnektorba is vagy, ha nagyon nem jut eszébe jobb, a vécébe dobál játékokat. Apropó, pár hete még a duguláselhárítókat is ki kellett hívni, mert kedves ketteském bedobta Domi egyik fürdős játékát, ami eltömítette a vécénket. 4000 ft-ot húztunk le így, szó szerint :D

Mikor megszületett és a műtőben mondták, hogy vörös, kicsit megijedtem. Attól féltem, hogy majd az oviban szekálják, de szerencsére a majd' 15 hónapja alatt biztossá vált, hogy ő nem az a fajta. Ő egy igazi vezérhangya. Egy szerencséje van, hogy annyira, de annyira imádnivaló és huncut, hogy képtelenség haragudni rá :D

Gazdag Erzsi: A cincér bajusza


Múlt héten Alma koncerten jártunk a fiúkkal. Azóta természetesen újra csak ők szólnak a magnóból itthon. Domi mindig A cincér bajusza című dalt kéri:



Zizeg a rét, a margarét
s a sárga bakszakáll.
A cincér hosszú bajusza
ma kackiásra áll.
Kikente-fente jó korán,
s pödört rajt akkorát!...
A csősztől látta, aki ma
hajnalban arra járt.

A szitakötő ráköszönt.
A pitypang bólogat.
"No lám csak, mennyi tisztelet
és mennyi hódolat!

Embernek néznek! Úgy bizony!
A bajszom nem kutya!
Csupán egy hajszál híja még,
s mint csőszé, akkora!"

Peckesen lépdel, föl-le jár.
Pálcáját pergeti.
Kacag a rét, s a margarét
a cincért neveti.

2010. szeptember 22., szerda

És akkor az ember ne kapjon idegbajt...

Domi ma 11 órától elkezdve a lábam mellett hisztizett, hogy ő éhes és, hogy ő éhen akar halni és hogy most azonnal adjak neki enni és utállak, ha nem adsz enni most azonnal- típusú pillantásokkal méregetett. Aztán délben, mikor végre kész lett az ebéd, kijelentette, hogy ő már nem is éhes, és hogy ő matricázni akar és hogy ŐŐŐ eszik még három falatot és már nem akar az asztalnál ülni.... hát nehéz türelmesnek lenni néha, na.

2010. szeptember 4., szombat

Asszem ez a Penny

Ma délelőtt vissza kellett vinnem egy filmet a tékába és mivel a Penny is arra van, hát útba vettük a fiúkkal. Mikor már szem előtt volt, Domi megszólalt:

-Anya, asszem ez a penny.

-Igen, ez a penny.

-Anya, asszem ez a penny.

-Aha, Domi, itt a penny.

-Anya, asszem ez a penny.

-Domi, igen, ez a penny, de nem kell többször elmondanod.

-Nem kell többször elmondanom, nem kell többször elmondanom, nem kell többször elmondanom.... Anya, asszem ez a penny!

No komment :D

2010. szeptember 1., szerda

Majd ha akciós lesz...

Ma délelőtt hármasban szeretgettük egymást a kanapén, mikor megkérdeztem Domit, hogy örül-e annak, hogy kistesója van. Azt mondta, hogy igen, majd kisvártatva megkérdezte: anya, majd veszünk másik kistesót is? kunckunc :D

2010. augusztus 29., vasárnap

Sztárallűr

Még Jennifer Lopez vagy akár maga Naomi Campbell is tanulhatna... Földön fetrengve, fejet földhöz csapkodva, ordítva sikoltozni. Na ez igen, ez már hiszti, kéremszépen :D

Szerencsére Bálint is igen tanulékonynak bizonyul :D

2010. augusztus 18., szerda

29 hónapos avagy viszlát pelenka, jó volt veled, köszi!

Óriási szenzáció! Az elmúlt napok bilizési mániája után, Domi ma reggel száraz pelussal ébredt. Azonnal ült is a bilire, pisilt és kakilt is :D tisztára, mint a nagyok. Olyan büszke vagyok rá :) Egész nap gatyában billegeti a fenekét és már a sétához sem húz pelust :D Egyelőre nagyon fura ez nekem, állandóan a nyakában lógok, hogy Domi kell pisilni. Domi kakilni? Domi ne felejtsd el, hogy nincs rajtad pelus!

Amúgy meg még mindig nem egy barátkozós típus. Minap például, mikor említettem neki, hogy üljünk be a homokozóba így szólt vissza: tele van gyerekkel... kábé ilyen stílusban: anya, micsoda? én gyerekek közé??? Na ne nevettesd már ki magad!

Nem lehet ám mellette sem unatkozni, egyre hajmeresztőbb dolgokat talál ki és egész nap rajtam lóg :D három napja nem alszik délután, de azért bármennyire is vészjósló jel ez, én még reménykedem, hogy nem fogja véglegesen elhagyni a délutáni sziesztát. Az a két óra nekem is jár!!!

Néhány nappal ezelőtti boldog óriám emlékére:







13 hónapos



9450 gramm, 76 centi. Nem egy óriási baba, egyéves korára éppenhogy megduplázta a születési súlyát, pedig nagyon jó étvágya van, mindent megeszik és nemkicsi mennyiségeket :D. Pelusból 4-est hord, ruhákból 80-ast. Tegnap először beleültettem a homokozóba, imádta. Lapátolt a vödörbe, lapátolt Domi vödrébe, ásott, homokot locsolt. Úgy látszik mindkét fiam függő lesz :D Nem baj, én meg majd lógatom a lábam a homokozó szélén.... Aha...

Próbálkozik egyedül enni, tök ügyesen iszik pohárból.


Nagyon barátságos, mindenkivel elvan, mosolyog, integet, vauzik( a galambnak is :D )

Eleven, semmi veszélyérzete nincs. Ha tízszer leesik az ágyról, akkor tizenegyedszerre is felmászik. Ha rosszat csinál huncutul néz a szeme sarkából és várja a reakciót. Imádja, mikor leszúrom és simán kiröhög :D

Mit is akartam még írni róla? Ja igen: azt, hogy imádom és nem tudok betelni vele :D

Tökre cuki:

Popók

 
Copyright (c) 2010 Uuu, a fiúk. Design by WPThemes Expert

Themes By Buy My Themes And RegistryBooster Review.