És akkor az ember ne kapjon idegbajt...

Domi ma 11 órától elkezdve a lábam mellett hisztizett, hogy ő éhes és, hogy ő éhen akar halni és hogy most azonnal adjak neki enni és utállak, ha nem adsz enni most azonnal- típusú pillantásokkal méregetett. Aztán délben, mikor végre kész lett az ebéd, kijelentette, hogy ő már nem is éhes, és hogy ő matricázni akar és hogy ŐŐŐ eszik még három falatot és már nem akar az asztalnál ülni.... hát nehéz türelmesnek lenni néha, na.